Ha új lakásba vagy házba költözünk, esetleg a régit szeretnénk felújítani, át kell gondolnunk a villamosenergia-ellátássalkapcsolatos tennivalókat is.
Otthonunk áramellátásának és belső villanyszerelésének költségei a ház, vagy a lakás értékének mindössze néhány százalékát teszik ki. Természetesen azt szeretnénk, hogy a kiépített rendszer évtizedekig biztonságosan szolgálja igényeinket. Ezért bízzuk a tervezést és a kivitelezést megbízható szakemberre, és ragaszkodjunk a biztonságos, jó minőségű anyagokhoz is! Így csak egyszer kell költenünk.
Vegyük sorra, hogy az áramellátással és a szereléssel kapcsolatban milyen lehetőségek közül választhatunk, és milyen döntéseket kell meghoznunk:
Egy fázis vagy három fázis
A megfelelő fázisú csatakozást fogyasztási szokásaink ismeretében válasszuk ki!
Fontos tudni, hogy a lakossági felhasználók számára elérhető kisfeszültségű villamos hálózat mindenhol háromfázisú. Így a három fázis szinte minden csatlakozási pontnál rendelkezésünkre áll.
Egyfázisú csatlakozás
Az egyfázisú csatlakozás általában bőven elegendő a szokásos készülékek(világítás, porszívó, mosógép, mikrohullámú sütő, szórakoztató elektronika és egyebek) ellátásához. Az alapellátásnak megfelelő csatlakozási áramerősség-érték: 1 x 32A (amper). Egyfázisú csatlakozás legfeljebb 40A-ig létesíthető.
Háromfázisú csatlakozás
Ha 40A feletti áramellátásra van szükségünk, ha háromfázisú berendezést,vagy nagyobb teljesítményű - fázisonként elosztható - gépet, például villamos tűzhelyet használunk, mindenképpen háromfázisú csatlakozásra lesz szükségünk.
Milyen esetekben kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetnünk?
A jelenlegi szabályok szerint 32A csatlakozási áramerősség-érték felett kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni. Ha tehát 1 x 32A-es, vagy három fázis esetén 3 x 10A-es csatlakozást veszünk igénybe, nem kell hálózatfeljesztési hozzájárulást fizetnünk.
A hálózatfejlesztési hozzájárulás mértéke meglévő hálózat esetén: 3600 Ft/A+ÁFA *
Extra igények esetében (pl. a fázisszám-növelés vagy nagyobb teljesítményigény),amennyiben közcélú hálózat bővítésére van szükség, a bővítés részarányos költségeit kell az elosztói engedélyesnek megfizetnünk.
Légkábel vagy földkábel?
Ha már eldöntöttük, hogy milyen fázisszámú és fázisonként hány amperes csatlakozást igényelünk, forduljunk elosztói engedélyesünkhöz! A csatlakozás feltlételeit a szolgáltató vagy regisztrált szakembere határozza meg. Ezt követően választhatjuk ki a csatlakozóvezetékek fajtáját.
Légvezetékes csatlakozás
Légvezetékes csatlakozás esetén két vagy négy szál fekete, összesodrott,szigetelt szabadvezeték biztosítja az ellátást.
Előnyei:
általában olcsóbb, mint a földkábel
egyszerűbb a kiépítése
meghibásodás esetén (szem előtt van) látható, a hiba gyorsabban olcsóbban javítható
Hátrányai:
probléma merülhet fel, ha idegen telket keresztez,
ha fák vannak, vagy lesznek ültetve alatta (vagy a nyomvonala mentén)
Földkábeles csatlakozás
Előnyei:
megóvhatjuk vele a szép környezetet
a kerítés nyomvonalában kiépített fogyasztásmérővel elkerülhetjük az ideiglenes csatlakozást, ami jelentős megtakarítást eredményezhet
Teendők: A célszerű nyomvonalról és a létesítési szabványelőírásokról részletes tájékozatást a szolgálatátójától kaphat.
Mekkora teljesítményre van szükség?
Még a villamos szerelések előtt gondoljuk át és beszéljük meg a tervezővel/szerelővel,hogy a lakásban milyen villamos árammal működő berendezések kapnak majd helyet.
1. Írjuk össze az összes meglévő, tervezett vagy elképzelhető berendezésünket, és becsüljük meg, hogy melyek működhetnek majd egyszerre (azaz mennyi lesz az egyidejű teljesítmény).
2. Okos tervezéssel spórolhatunk! Építtessünk ki külön áramköröket azoknak az eszközöknek, amelyeket külön mért, "vezérelt" árammal (köznyelven éjszakai árammal) szeretnénk üzemeltetni(pl.: hőtárolós fűtés, bojler stb.)!
A vezérelt tarifa kedvezőbb, mint a nappali tarifa, így jelentős megtakarítást érhetünk el!
Kit bízzunk meg a szereléssel?
Csak megbízható szakembert! Akár új családi házról, akár bővítésről vagy felújításról van szó, a szerelést csak erősáramú villamos kivitelezésre jogosult szakember végezheti.
Ha a munkálatok elvégzését minősített (regisztrált) szerelőre bízzuk,a csatlakozás ügyintézése is gyorsabb.Célszerű, ha ugyanezzel a szakemberrel végeztetjük el a belső villanyszerelési munkálatokat is.
Ügyeljünk a biztonságra!
Mindig tartsuk be a következő szabályokat:
Szakirányú erősáramú végzettséggel,de vállalkozói engedéllyel nem rendelkező szakember kizárólag a saját ingatlanán, saját célra, saját felelősségére végezhet villanyszerelést. A belső szerelést végző szakembernek ismernie kell a vonatkozó szabványelőírásokat, ezek betartását azonban a megbízónak kell számon kérnie!
A villanyszerelési munkák befejeztével kérjük el és őrizzük meg:
a megvalósult állapotról készült kapcsolási rajzot
az érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét
Jó tervezéssel sokat megtakaríthatunk
Legyünk előrelátóak,és ne feledkezzünk meg a részletekről sem!
Terveztessük meg és A lakás alaprajzán jelöljük be az erősáramú hálózati csatlakozást(tetőtartóra,falihorogra érkező csatlakozóvezetéket VAGY földkábeles csatlakozást).
Mit kell feltétlenül tartalmaznia a tervnek?
A betonalap-földelést
az érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét
az EPH csatlakozásokat
a lakáselosztó helyét
a belső hálózat szükséges áramkörszámát (világítás, dugaszolóaljzatok)
a nagyobb villamos teljesítményt igénylő készülékek helyét
az igényelt lámpahelyek és a dugaszolóaljzatok helyét és mennyiségét
a vezetékek nyomvonalát.
Jó tanács: a dugaszolóaljzatokkal ne spóroljunk!
Mit kell még figyelembe vennünk a tervezésnél?
A terv kialakításakor ne feledkezzünk meg a belső berendezésről, a bútorzatról és az egyéb vezetékekről (fűtés, víz, gáz) sem!
Mit kell tudni a fogyasztásmérőkről?
A villamosfogyasztás-mérő szekrény kialakításánál és elhelyezésénél szigorú előírásoknak és szabályoknak kell eleget tennünk.
A mérőszekrények kialakítása során vegyük figyelembe a jövőben várható többletigényt! A mérőszekrény könnyen megközelíthető, külső behatások ellen védett helyen legyen!
Lépcső felett, zárt helyen, belső helyiségben, garázsban, nedves helyiségben nem szabad fogyasztásmérő-szekrényt elhelyezni!
A fogyasztásmérő-szekrények helyét az áramszolgáltatóval együttműködésben álló, minősített (regisztrált) szerelővel közösen határozhatjuk meg.
A mérőszekrényt a csatlakozás módjának megfelelően (szigetelt szabadvezeték vagy földkábel) az épület külső falán vagy telekhatáron (kerítésvonalban),a házszámozás felőli külső falon (a főbejárat felől, de természetesen telekhatáron belül) kell kialakítani!
A szolgáltató hálózatára történő csatlakozás során csak az áramszolgáltató által előírt és elfogadott fogyasztásmérő-szekrény(ek)ben lehet a csatlakozási pontot létrehozni (mérőórát elhelyezni).
Az áramszolgáltató a fogyasztásmérés helyén szereli fel azt a főbiztosítót (kismegszakítót), ami az egyidejűleg igénybe vehető maximális áramerősséget biztosítja.
A fogyasztásmérő berendezést és készülékeit (fogyasztásmérőt, áramszolgáltatói kismegszakítót, kapcsolóórát vagy hangfrekvenciás vezérlőkészüléket, esetleg mágneskapcsolót) külön le kell plombázni; a plombának a mérőszekrényben helyet kell biztosítani!
A plombát eltávolítani vagy manipulálni tilos!
A fogyasztói főelosztó (más néven lakáselosztó) a lakásban lévő berendezések védelemére szolgál. A főelosztót a fogyasztásmérő-szekrénnyel összeépítetten is el lehet helyezni, de mindenképpen külön elosztó dobozban kell, hogy legyen.
A részletekkel kapcsolatban egyeztessünk minősített (regisztrált) szerelővel!
Kétféle érintésvédelmi mód létezik. Szabályos kialakítás esetén mindkettő egyformán biztosítja villamos készülékeink és berendezéseink biztonságos üzemeltetését.)
Bizonsági rendszerek, eszközök – tudnivalók és javaslatok
Otthonunkban EPH rendszert is ki kell alakítanunk. Az EPH (egyen potenciálú hálózat) hatékonyabb védelmet nyújt, és az áramütések lehetőségét is csökkenti.
Mit tehetünk a még tökéletesebb védelemért?
A fogyasztói főelosztóba szereltessünk be legalább két kismegszakítót, egyet a világítási, egy másikat pedig a dugaszolóaljzatok áramköreinek védelmére. Ezeket az áramköröket a legkisebb háztartásban is célszerű külön kiépíteni.
Áramvédő kapcsoló (FI relé) alkalmazásával. Az áramvédő kapcsoló a villamos készülékek meghibásodásakor kiegészíti az érintésvédelmet, növelheti a biztonságot.
Átlagos vagy nagyobb méretű háztartásbanlakáson belül a kismegszakítókat érdemes külön térben elhelyezni, többszintes épület esetén például emeletenként. Ez az elhelyezési mód praktikusabb és gazdaságosabb is!
A világítás, a dugaszolóaljzatok, valamint a 2kW-nál nagyobb teljesítményű készülékek legyenek külön-külön áramkörön!
Mindig tartsuk be az előírást: minden áramkört vezetékvédő kapcsolóval (kismegszakítóval)kell ellátni.
Jó tudni! A kismegszakító a rajta feltüntetett terhelést - pl. 10A (amper) - tartósan, egy órán túl is elviseli, de a megadott érték felett a túllépés mértékétől függően egy idő után, zárlat esetén pedigazonnal kikapcsol!
A kismegszakítókat a lakásban úgy helyezzük el, hogy felnőtt személy által elérhető legyen, de a gyermekektől ne férhessenek hozzá!
Csöves vagy kábelcsatornás vezetékezés – melyiket válasszuk?
Javasolt megoldás:
Lakások, háztartások, családi házak, hétvégi házak esetében a legáltalánosabb és javasolt villanyszerelési megoldás a falba fektetett műanyag védőcső, műanyag doboz és az utólag behúzott műanyag szigetelésű tömör réz vezeték. Ez a technológia falvéséssel jár.
A védőcsövek számát, méretét és szerelési módját a munkával megbízott szakember állapítja meg – a mi igényeink alapján.
Tipp: A későbbi bővítésekhez bizonyos helyeken tartalék, üres védőcsöveket is elhelyezhetünk, így nem kell újra falat vésni!
Elfogadott megoldás:
Ha valamilyen okból nem tudjuk az előző megoldást választani, a szerelést megoldhatjuk a falon kívülre felerősített kábelcsatornába, vagy közvetlenül a vakolatba helyezett, megerősített szigetelésű, ún. MM-fal vezetékkel. Vizes környezetben távtartókkal vezetett kábelszerű vezetéket kell használni!
Anyagok, szerelési tudnivalók
A szerelési anyagok választéka egyre bővül. Válasszunk körültekintően! Az elsőre költségesebbnek tűnő, de igényesebb anyagok és műszaki megoldások hosszú távon kifizetődőbbek lehetnek.
A vezetékek szabványos, kötelező színjelzése:
fázisvezető(k) - fekete
nullavezető - kék
védővezető - zöld-sárga
A vezetők kötéseit csak dobozokban szabad elkészíteni! A dobozok az elkészítendő kötések számának, típusának megfelelő méretűek legyenek! Réz és alumínium vezetéket nem szabad összekötni, ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor speciális kötőelemeket kell használni!
Hogy helyezzük el a vezetékeket?
Szakmai előírások szerint, függőlegesen vagy vízszintesen helyezzük el a vezetékeket. Így később is könnyen megtaláljuk a vezetékvonalat.
A falban futó vezetékek szokásos távolságai:
Padlószinttől: 30 cm
Ajtófélfától: 10 cm
Mennyezettől: 15 cm.
Tipp: Ha képet vagy polcot akarunk felszerelni a falra, tudnunk kell hol futnak a falban vezetékek! A kapcsolók és dugaszolóaljzatok felszerelési helyéből a vezetékek helyét jó közelítéssel utólag is megállapíthatjuk. A kapcsolók szokásos magassága: 115 cm vagy 140 cm
Tipp:
Bevakolás előtt készítsünk fényképeket a falban lévő vezetékekről,szerelésekről!
Bízunk benne, hogy a fentiekben választ talált kérdéseire, és hasznos tanácsokkal segíthettük a tervezésben,az előkészületekben és az üzemeltetésben.
